A papot Isten népe szolgálatára szentelik. Ezért ő a részegyház életéről is gondoskodik, ami elsősorban a szeretet tetteiben nyilvánul meg. A pap a közösségért imádkozik, tanul, dolgozik és áldozza fel magát. „Állandó missziós állapotra törekszik”, azaz engedelmeskedik annak az indíttatásnak, hogy kilép saját kényelméből, megvan benne az a bátorság, hogy elmenjen az összes perifériára Krisztus evangéliumát hirdetni (EG 20,25). Minden papnak alá kell rendelnie személyes érdekeit és terveit a nép lelkipásztori szükségleteinek és az Egyház küldetésének.
A papok helyezésénél figyelembe kell venni a hívek jogait és a pap személyiségét, képesítését, párosítva tehetségét egy adott helyzet valódi szükségleteivel.
Érvényesíteni szeretnénk Zsinati Könyvünk azon rendelkezéseit, amely szerint minden pap legalább öt évet szórványhelyen is működik. A nem szórványplébániák esetében 15 évi szolgálat után a plébános nyilvánítsa ki szándékát a főpásztornak, hogy más egyházközség vezetését is vállalná (Zsinati Könyv 118, 119).
Az állam által megszabott nyugdíjas korhatár elérése a plébános számára nem jelenti a szolgálat végét, hiszen az Egyházi Törvénykönyv a 75. életévét betöltött plébánost szólítja fel, hogy szíveskedjék hivataláról való lemondását benyújtani a megyéspüspöknek, aki dönt annak elfogadásáról vagy elhalasztásáról (538. k., 3. §.).
Folyó év augusztus 1-jével az alábbi személyi változásokra kerül sor a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyében:
Csíkszentléleki Plébánia